Mindenkinek eljön a pillanat az életében, amikor rá kell jönnie, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a környezetében, s ilyenkor el kell engedni ezt az illetőt. Ez néha rettenetes érzés, néha kevésbé fáj. Természetesen velem is számtalanszor előfordult, hogy egy-egy barátnőm, vagy kisebb baráti társaság kikopott az életemből, mert egyszerűen másfele sodort minket az élet, és annyira a magunk mindenféle dolgával voltunk elfoglalva, hogy egyszerűen nem kerestük egymást. Vannak olyan baráti kapcsolatok is, amelyek jó ismerősökké szelídültek az évek során, néha egymásra írunk pár sort, érdeklődünk, hogy megy a másik sora, de ennél többet egyikünk sem tesz. De ennek a fordítottja is előfordult velem mostanában, hogy pont egy ilyen ismerőssé…