Az időspirál

Szoktátok úgy érezni időnként, hogy időspirálban éltek? Egyszerre szalad és cammog az idő.

Én mostanában nagyon úgy érzem, az életünk olyan mintha egy időspirálba keveredtem volna. A tavaszi lezárások óta érzem úgy, hogy hol felgyorsul az idő, hol csigalassúsággal cammog, néha mindezt egyszerre.

A nyári szünet kezdetével azonban újra felerősödött ez az érzés.

És mielőtt azt gondolnátok, csak láttam egy jó sci-fit és az agyamra ment, kifejtem egy kicsit bővebben is:

Mivel otthonról dolgozom ez egyszerre nehéz és könnyű is a gyerekek szempontjából.
Otthon tudok lenni velük, nem kell külön felügyeletet keresni, cserébe hajnalban vagy este jut csak időm a munkára.
Nincs külön szabadság, de az egész nyár gyakorlatilag egy nagy szabadság – ha úgy fogom fel.
Nem megyünk külön nyaralni, mégis egész nyáron nyaralunk.
Igazi áldás (és pótolhatatlan érték a gyerekkorban), hogy együtt tölthetjük a nyarat.
Nagyon szerencsésnek érzem magunkat, hogy nem kell 6-8 hétre felügyeletet keresni a gyerekeknek és csak azért mennek el egy-egy táborba, mert szeretnének.

Ám akármilyen gyorsan nőnek is a gyerekeim, még mindig túl kicsik ahhoz, hogy egész nap magukban ellegyenek én pedig dolgozhassak.
Szóval innen jön ez az időspirál érzés, mert van is időm mindenre, de közben egy pillanatom sincs semmire.

Mindezek ellenére, vagy épp ezért, nagyon éljük ezt a nyarat. Jó együtt, és minden egyes nap próbálom magam emlékeztetni, hogy ezek a napok, amiket a gyerekekkel tölthetünk visszahozhatatlanok és a legfontosabbak az életükben és az én életemben is.

Szóval bármennyire nehéz is zsonglőrködni az idővel és hiába érzitek úgy, hogy meg kellene tudni hajlítani ahhoz, hogy mindenre jusson elég időtök, azt javaslom ismerjétek fel, hogy mire kell(ene) a lehető legtöbb időt fordítani.

Nálunk ez nyáron a közösen töltött idő lesz.

Nálatok?

freepik.com

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, vagy látogass el további tartalmakért a  Facebook és Instagram oldalamra, illetve a Pinteresten is megtalálsz