25 éves a Pagony – Egy negyedszázad, ami megváltoztatta a gyerekkönyves világot

Lehetetlen a kortárs magyar gyerekirodalomról beszélni a Pagony nélkül, és alig akad család, ahol ne lenne legalább egy Pagony-könyv a polcon – pedig 25 éve minden egy egyszerű, de erős hiányérzetből indult, ami alapjaiban formálta át és határozza meg a hazai gyerekkönyves világot.

A Pagony az elmúlt 25 év alatt a magyar gyerekirodalom és gyerekkönyves piac egyik legismertebb szereplőjévé nőtte ki magát, és meseszerű, ahogy egy kis baráti vállalkozásból, minimális tőkebefektetéssel mára a kulturális-gazdasági élet egyik jelentős résztvevőjévé vált.

2001-ben a semmiből jött létre a Pozsonyi Pagony – egy olyan gyerekkönyvesbolt, aminek nem volt addig valódi előzménye Magyarországon. Az időzítés tökéletesnek bizonyult, hiszen a kétezres évek elején a gyerekkönyvpiacon kevés valódi figyelemmelfordultak a gyerekek felé.
A három alapító házaspár – Kovács Eszter és Banyó Péter, Sárdi Dóra és Gáspár Máté, valamint Demény Eszter és Haim Schlesinger – saját gyerekeiknek kerestek minőségi könyveket, és közben rájöttek: a kortárs gyerekirodalom itthon alig látható. Elhatározták, hogy gyerekkönyves boltot nyitnak, nem sejtve, hogy ezzel egy merész ötlettel a hazai gyerekkönyves piac alapját is lefektetik: hatásukra több minőségi gyerekkönyvkiadó indult el ebben az időben, és fokozatosan kialakult a ma pezsgő gyerekirodalmi közeg.

2001-ben megnyílt a Pozsonyi Pagony, Budapest első gyerekkönyvesboltja. Az üzletet Békés Pál nyitotta meg – és kezdetét vette a Pagony huszonöt éve tartó története. Valami egészen szokatlan és újszerű jelent meg a magyar könyvpiacon, hiszen ez a bolt nem franchise-ként és nem kipróbált minták alapján jött létre, hanem saját úton. Az első években az alapítók maguk dolgoztak a pult mögött és a könyvek szállításában is.
A Pozsonyi Pagony – és a többi Pagony is – nem “csak” könyvesbolt, hanem valódi élménytér: olyan hely, ahol a gyerekek és szüleik időt tölthetnek, játszhatnak, mesét hallgathatnak, és saját tempójukban fedezhetik fel a könyveket és válhatnak értő olvasóvá. A bolt után 2002-ben jelent meg az első saját kiadvány, Marék Veronika Boribon születésnapja című kötete, mely egyszerre hordoz hagyományt és időtállóságot. Az első Boribon kötet nemcsak egy sikeres sorozat kezdete volt, hanem egy olyan kiadói irányé is, amely tudatosan épít kortárs szerzőkre, illusztrátorokra és új, progresszív témákra.
A Pagony azóta közel 1500 címet adott ki, és olyan ikonikus sorozatok kapcsolódnak hozzá, mint Bartos Erika Bogyó és Babócája, Berg Judit Rumini-könyvei, Dániel András kuflijai, Pásztohy Panka Pitypangja, Kiss Judit Ágnes Babarókája vagy Agócs Írisz Maszatja, Kertész Erzsi Pantherája, Kiss Judit Ágnes Babarókája vagy Czernák Eszter Sárkányovija – és még sokan mások.
A kiadó nemcsak hazai alkotókat hoz közel az olvasókhoz, hanem számos nemzetközi szerzőt is megismerteti a magyar családokkal: a Pagony révén váltak ismertté és kedveltté kortárs holland, német vagy lengyel gyerekkönyvek, valamint Julia Donaldson kötetei és a Graffaló is.

A Pagony nem követi, hanem alakítja a trendeket: szeret kísérletezni, új hangokat és szokatlan világokat megmutatni, a cél nem egyszerűen könyvek kiadása, hanem szerethető, önálló gyerekirodalmi univerzumok felépítése. Kiadói szemléletét a kíváncsiság, az ízlés és a hosszú távú hit vezeti, nem a gyors piaci reakciók. A különleges és egyedi gondolkodásmódnak köszönhetően a Pagony körül egy egész alkotói közeg épült fel. Kortárs szerzők, illusztrátorok, fordítók kaptak teret, új hangok jelentek meg, és olyan témák kerültek be a gyerekkönyvekbe, amelyek korábban hiányoztak.

A kiadó az elmúlt években számos rangos szakmai elismerésben részesült, többek között az IBBY Év Gyerekkönyve díj, Szép Magyar Könyv és a Merítés-díj elismeréseiben is. A Pagony számára az olvasás kezdettől fogva közös ügy: értéket közvetít, közösséget teremt, és hosszú távon gondolkodik a jövőről. A Pagony története ma már nemcsak könyvekben és könyvesboltokban folytatódik, hanem új felületeken és formátumokban is. Ezt a szemléletet viszi tovább a Százhold című rádióműsor is, amely 2025 óta hallható a radiocaféban Veiszer Alinda vezetésével. A műsor a kortárs gyerekirodalom fontos fóruma lett, ahol szerzők és szakemberek beszélgetnek arról, hogyan válik egy gyerekből olvasó.

A Friss tinta, a Telex és a Pagony közös műsora pedig a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom friss megjelenéseivel foglalkozik. A Veiszer Alinda vezette műsor azonban jóval több egyszerű könyvbemutatónál: egy-egy kötetből kiindulva kulturális, társadalmi és generációs kérdéseket bont ki, és azt keresi, hogyan beszélhetünk a gyerek- és ifjúsági könyvekről úgy, hogy azok a felnőttek számára is fontos kérdéseket tegyenek fel.

A Pagony az évek során a gyerekkultúra egyik meghatározó és vezető közösségi terévé vált.
A kis Pozsonyi úti boltból mára országos hálózattá nőtt: a Pagony ma már tizenkét bolttal van jelen
Budapesten, Pécsen, Debrecenben, Győrben és Sopronban. A boltok valódi közösségi terek: játszósarkokkal, programokkal, foglalkozásokkal, kávézókkal és különleges élményekkel. A legnagyobb üzlet a Bartók Pagony, ahol Rumini kalandszoba és kerámiaműhely működik és kávé-szendvics-süti várja kicsiket-nagyokat a Pagony Caféban, a Pozsonyi úton pedig különJátékház is nyílt, ahol a Pagony saját fejlesztésű játékai is kipróbálhatók. Ez összesen 1153 négyzetméternyi Pagony, bennük közel 15000 választható könyv, játék, és egyéb különleges, gyerekeknek szóló, egyedi termék.

2006-ban a Pagony az elsők között tette online is elérhetővé a gyerekkönyveket a pagony.hu oldalán, mely nemcsak webshopként működik, hanem a gyerekkönyves világ egyik fontos online felülete is, ahol ajánlók, interjúk, cikkek és friss könyves tartalmak segítik a választást.

A Pagony tehát ma már országos hálózat: saját könyvkiadó, játékkiadó, webbolt, kávézók és közösségi programok tartoznak hozzá. Ami igazán különlegessé teszi, az nem a méret. Hanem az a következetes szemlélet, amivel 25 éve jelen van: a gyerekirodalom nem „kisebb műfaj”, a gyerek nem „kisebb olvasó”. A Pagony működését ez a szemlélet határozza meg, hogy olyan könyvekkel és programokkal foglalkozzon, amelyeknek valódi értékük van. Fontos számukra az alkotás szabadsága, döntéseiket a saját értékrendjük mentén hozzák meg. Az alapítók a mai napig személyesen jelen vannak a mindennapokban, kívülről szemlélés helyett aktívan alakítják a Pagony életét.

A Pagony következő éveinek fókusza a nemzetközi nyitás erősítése, egyre szorosabb jelenlét a hazai oktatási és intézményi térben, valamint a kiadói munka frissességének megőrzése új szerzők és ikonikus történetek felkutatásával.

25 év távlatából az alapítói leginkább arra büszkék, hogy mindvégig együtt maradtak: hat barátként-párként indultak, és ma is ugyanazzal az összetartással dolgoznak tovább. És talán még ennél is fontosabb, hogy a növekedés közben is sikerült megőrizniük a nyitottságukat, függetlenségüket, együttműködő szemléletüket és önazonosságukat – egymás felé és olvasóik felé is.

A Pagony története így nemcsak egy vállalkozás története. Hanem annak a bizonyítéka, hogy ha valaki elég komolyan veszi a gyerekeket, abból idővel egy egész világ épülhet, mert a Pagony nagyra tartja a kicsiket – már 25 éve, és a pagonyosok 25 éve nem nőnek ki a mesékből.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, vagy látogass el további tartalmakért a  Facebook és Instagram oldalamra, illetve a Pinteresten is megtalálsz.