1 gyerek, 2 gyerek, sok gyerek
Változik-e bármi is a gyerekek számának növekedésével a szülői szerepben? Van-e bármi trükk, amit a több gyermekes anyák alkalmaznak, hogy koordinálják csemetéiket a mindennapokban?
Ez a téma már régóta foglalkoztat, főként azért is, mert háromgyerekes anyaként mostanában lépten-nyomon azt kérdezik tőlem amikor kiderül a gyermekeim száma, hogy hogyan bírom!? És, hogy mi a trükk ilyen sok gyerekhez? Mi a titkom, mert nekik biztosan nem menne, hiszen azzal az eggyel/kettővel, ami nekik van, is alig bírnak el. Biztos én egy született anya („ősanya”) vagyok, és ez borzalmasan nehéz lehet.
A múlt héten is egyetlen óra leforgása alatt a játszótéren két anyukától is érkezett a kérdés. Ilyenkor egy picit értetlenül állok és megpróbálok úgy válaszolni, hogy ne tűnjek fellengzősnek, hogy valójában nem csinálok semmi extrát. Csak teszem a dolgom. Az anyja vagyok a gyerekeimnek, ami azért a gyerekek számának növekedésével nem lesz egyenes arányban sokkal nehezebb.
Gyakorlat teszi a mestert
Amikor még csak egy gyerekem volt, emlékszem, hogy egy ismerős anyukának kettő, aztán három gyereke is lett és én sem tudtam elképzelni, hogyan működhet ez a mindennapokban egészen addig, amíg nem született a második, illetve a harmadik gyerekem is.
És mint olyan sok minden, az is gyerekfüggő, hogy épp melyikkel mikor, milyen nehézségekkel kell szembenézni. Elképzelhető, hogy egy vagy két gyerekkel időnként ugyanolyan nehéz, mint hárommal, mert mondjuk az egyik gyerek nehezebb természetű.
Azt olvastam valamikor egy cikkben, hogy a 3 gyerekes anyák a legstresszesebbek, s bár az ennél több gyerekesek nem kevésbé stresszesek, ők már úgymond a túlélésre játszanak, és sokkal lazábban állnak hozzá a gyerekneveléshez, mint mi három gyerekesek. Nos, ezt az állítást két háromgyerekes anyuka ismerősöm is alátámasztotta, és magamon is érzem időnként a stesszfaktort.
Hiszen én is van, hogy kiborulok, én is időnként nehezen bírom a mindennapi stresszt, nálunk is sokszor rumli van, és néha hatalmas káosz.
De nem gondolnám azt, hogy mindez kizárólag azért van, mert „sok a gyerek” itthon. Persze látom én is, hogy bizonyos dolgokban az egy gyerekes ismerőseinknek mennyivel könnyebb dolguk van, de az alapvető dolgokban ugyanúgy „megszenvednek” egyes szituációkban mint a több gyerekesek. Sőt, mivel az első (pár) gyereknél az ember azért már szerez egy fajta rutint, lehet, hogy némely felmerülő dolgot már simán megold, ami az első gyereknél még problémát jelentett volna.
Egy dolgot leszögezhetünk azonban, minél többedik gyerkőc érkezik a családba, annál rutinosabban fognak menni a szülőknek a gyerek körüli teendők. Persze ez azt is vonzza magával, hogy fajlagosan kevesebb idő jut egy-egy gyerekre, ami szerintem behozhatatlan hátrány az egy gyermekes családokkal szemben, cserébe ott vannak egymásnak a testvérek, amit gyerekkorban még elképzelhető, hogy nem értékelnek kellőképpen, később viszont annál inkább.
Személyes véleményem és tapasztalataim szerint nem lesz kizárólagosan nehezebb a többgyerekes lét, mint az egy- vagy kétgyerekes, hiszen a rutin sokat számít, és bár elvitathatatlan, hogy bizonyos dolgok több szervezést igényelnek, az a veszély soha nem fenyeget a sok gyereket nevelő családokat, hogy unatkoznának.
Kiemelt kép forrása: unsplash.com
Ha tetszett a bejegyzés nyomj egy like-ot vagy oszd meg másokkal is. Kövess Facebookon, valamint Instagramon is, hogy ne maradj le semmiről. Várlak Pinteresten is.
