-
Ezekkel a hangoskönyvekkel mesehallgatás közben is tanulnak a gyerekek
Talán emlékeztek még arra a bejegyzésre amiben arról meséltem, hogy a gyerekeim mennyire rákattantak a hangoskönyvekre. Nos, a rajongás azóta sem múlt el, sőt, egyre inkább csak fokozódott. Most már gyakorlatilag minden utazásnál valamilyen hangoskönyvet hallgatunk. De azokat is szeretjük, amelyet ők maguk tudnak kezelni, mert egyszerűen csak rárakják a hangszóróra azt a figurát, amelyik történetet meg szeretnék hallgatni. (Ezekről a hangoskönyvekről ITT meséltem korábban részletesebben.) És pontosan ilyenek a legújabb kedvenceik is, a Csodatanya hangoskönyvek a DeAgostini Kiadótól. Ezekkel a mesekönyvekkel és a figurás hangoskönyvekkel a gyerekek megismerkedhetnek a tanyasi élettel, hogy mely állatok élnek egy gazdaságban, és milyen munkák folynak, mit csinál egy gazda egész nap, és az…
-
Hogyan lettünk hangoskönyv rajongók?
Talán emlékeztek még, hogy pár hónappal ezelőtt ajánlottam hangoskönyveket, amit imádtak a gyerekeim. Nos azóta valódi hangoskönyv rajongók lettünk, de valójában más okból. Itthon továbbra is azokat a mesefigurás hangoskönyveket szokták hallgatni, ahhoz tudják lapozgatni a mesekönyvet is, ezt külön is szeretik benne, hogy önállóan tudják kezelni. Igen ám, de közben a figyelmembe ajánlották a Hangoskönyvek.hu Online Webáruház oldalát, és kiválasztottam Roald Dahl: A barátságos óriás című hangoskönyvét, mert olyat szerettem volna, amit még nem ismertünk, sosem hallottunk, nem láttunk vagy olvastunk, hogy az újdonság erejével hasson. Megmondom őszintén, ennél jobban talán nem is választhattam volna! Az előzetes terveimmel ellentétben legelőször az autóban kezdtük el hallgatni, hogy lekössük a gyerekeket…
-
Valóban keveset mesélünk gyerekeinknek?
Ma nincs mese… És holnap sem lesz, igaz, hogy tegnap sem volt, nem baj, majd nézel egy kicsit a tévében. – Nálatok milyen gyakran hangzik el mindez? Nemrégiben olvastam egy cikket arról, hogy milyen kevés kisgyereknek mesélnek a szülei. És be kell valljam ezen igazán megdöbbentem. És rettentően el is szomorított. Talán azért mert nálunk, és a környezetünkben más a helyzet. Nálunk a könyvek és mesék szeretete valahogy a vérünkben van, de elképzelhető, hogy csak azért, mert nekem ez olyan mint a levegővétel. Mindig és minden helyzetben olvasok, és ezt a szemléletet a gyerekeimnek is igyekszem átadni – eddig úgy tűnik sikerrel. Szeretik a mesekönyveket, és tőlünk is látják, hogy…
